A Magyar Honvédség is folyamatosan figyelemmel követi a pilóta nélküli légijárművek fejlődését, a Military Factory adatbázisának segítségével például nemrég összeállítottak egy listát a következő 20 év csúcsgépeiről.
Az Airbus Defence and Space újdonságát, a Tanan 300-at elsősorban arra tervezték, hogy hajókról felszállva őrjáratozzon. A pilóta nélküli helikopter maximális sebessége eléri a 180 km/h-t, emellett ötvenkilónyi hasznos teher szállítására lesz alkalmas. Állítólag már idén szolgálatba áll, aminek elsősorban a tengeren át érkező menekültáradat kezelésével bajlódó, dél-európai országok örülnek.
Mi is írtunk már párszor a brit BAE Systems által fejlesztett Taranis-ról, legutóbb a tavaly augusztusi Farnborough Airshow-n került reflektorfénybe. A sugárhajtású gép különleges motorjait a Rolls-Royce adja, a tervek szerint szuperszonikus sebességre is képes lesz, miközben különleges bevonatának köszönhetően a radarok elől rejtve marad.
A nEUROn projekt egy több országot egyesítő vállalkozás, a repülőgép végső összeszerelését és tesztelését a francia Dassault végzi. Becsült maximális sebessége elérheti a 965 km/h-t és akár 14 000 méteres magasságban is képes lesz közlekedni. Érdekesség, hogy a nEUROn az első drón, amely önállóan kötelékben repült egy tavaly végzett kísérleti küldetés során.
A General Atomics tervezői a Predator-sorozat tapasztalatait ötvözték legújabb harci drónjukban, az Avenger-ben. Ez is egy sugárhajtóművel büszkélkedő UAV, sebessége meghaladja a 740 km/h-t, egy tankolással húsz órát lesz képes a levegőben tölteni. Az amerikai légierőnél a következő öt éven belül kerülhet sor rendszeresítésére.
Kína első, sugárhajtású, lopakodó drónja lesz a Hongdu Lijian (éles kard). Első ránézésre a a Northrop B−2 Spirit bombázójára hajaz, a hatalmas gép szárnyfesztávolsága közel 46 méter! A projekt részleteit nagy titok övezi, de állítólag 2017-ben már bevethető lesz.
Egy ramjet hajtóműves, hiperszonikus sebességre képes típus tervein munkálkodik a Lockheed Martin, a prototípus az SR−72-es fedőnevet kapta. Az új konstrukció kétszer olyan gyors lesz, mint a Blackbird, vagyis elérheti a hangsebesség ötszörösét.
A Boeing X−51 Waverider pilóta nélküli, hiperszonikus repülőgép fejlesztői szerint nem kizárt, hogy ez a drón a Mach 6-ot is képes lesz hozni, ami körülbelül 6400 km/h. A programot az Egyesült Államok légierejének kutatólaboratóriuma (Air Force Research Laboratory, AFRL) kezeli és együtt dolgozik rajta a NASA, a Boeing és a DARPA.
Egy Oroszországban honos kacsafajról kapta nevét a Rostech újdonsága, a Chirok. Különlegessége, hogy légpárnával szerelték fel, így gyakorlatilag bármilyen felületen képes landolni. Felszállás után ez a légpárna visszahúzható a törzsbe, amelybe igény szerint fegyvereket is beépíthetnek. Egyelőre csak egy kicsinyített változata készült el, de az idei, moszkvai МАКС légibemutatón már teljes valóságában megjelenhet.
Csupaszárny elrendezésű, csapásmérő pilóta nélküli légi harcjárművet fejleszt az indiai DRDO. Az AURA egy közel tizenöt tonnás repülőgép, hatósugara várhatóan 300 kilométer lesz, és több mint 9000 méter magasságban üzemel majd. Eredetileg 2015-ben szerették volna rendszerbe állítani, jelenleg azonban a céldátum 2020.
Csapásmérő cirkálórakétát tervez az MBDA. Az európai fegyvergyártó konzorcium által bemutatott Perseus célja, hogy leváltsa a jelenlegi robotrepülőgépeket. Megalkotása egy kilenc (francia, német, olasz és brit) fős mérnöki álló csapat érdeme, akiket a brit királyi és a francia haditengerészet bízott meg a feladattal. A tervek szerint kisebb átalakítással alkalmazható lesz szárazföldi, vízfelszíni és víz alatti indítóplatformokról.