A Titan Aerospace fix szárnyúja, a „Solara 50” arról vált világszerte ismertté, hogy felszállás után napenergia segítségével 20 kilométeres magasságig képes emelkedni és ott 5 éven (!) keresztül körözni. Egy magát felfedni nem kívánó informátor szerint az alig két éve alapított, új-mexikói start-up cégért Mark Zuckerberg 60 millió dollárt adna, amely a februárban bejelentett WhatsApp brutális, 19 milliárdos vételárához képest ugyan elenyésző összeg, de a Facebook hosszú távú terveiben stratégiai fontosságú üzlet lenne.
Még tavaly augusztusban történt, hogy néhány informatikai és kommunikációs nagyvállalat megalapította az Internet.org nevű nemzetközi szervezetet, melynek küldetése, hogy a világháló a föld mind az 5 billió lakója számára elérhető és megfizethető legyen. Az Internet.org együttműködési programjában olyan óriáscégek vesznek részt, mint a Samsung, Nokia, Ericsson, vagy éppen a Facebook, ahol a jelek szerint komolyan vették a feladatot. A lépés egyben egyértelmű válasz volt a Google júniusban bejelentett Project Loon nevű kutatás-fejlesztési projektjére, amelynek keretében magaslégköri léggömbökkel szeretnének 3G-közeli sebességgű internetkapcsolatot biztosítani a fejlődő országok lakosai számára.
A már említett felvásárlások mögött minden valószínűség szerint az áll, hogy a közösségi portál elsőként szeretne megjelenni a világ internetes lefedettséggel nem rendelkező területein, kezdve a leginkább lemaradásban lévő afrikai országokkal. Ennek érdekében a Titan Aerospace akvizícója után 11 ezer darabot gyártanának a Solara 50 illetve a még fejlesztés alatt álló Solara 60 repülőkből, amelyek mintegy „légköri szatellitként” helyettesítenék a jóval költségesebb műholdakat vagy föld alatt futó optikai kábeleket. A drónok által így biztosított ingyenes internetkapcsolat ugyan gyenge minőségű lenne, de arra pont elegendő, hogy a WhatsApp üzenetküldő és státuszjelző funkcióinak segítségével új felhasználók milliói jelenjenek meg a világhálón. Ezt a feltételezést látszik megerősíteni a Facebook által szintén nemrég felvásárolt Onavo felől érkező hírek, melyek szerint az izraeli cég dolgozói teljes gőzerővel dolgoznak a WhatsApp és más alkalmazások működéséhez szükséges adattömörítési eljárások fejlesztésén. Az akció egyben a cég hosszú távú marketingstratégiájának hasznos részévé válhat, amennyiben a Facebook a jövőben szolgáltatóként kíván megjelenni a még szabad piacokon. A Titan drónjai által elsőként elérhetővé tett internetkapcsolat maradandó emléket ad az elmaradott országok lakói számára, így az okostelefonok elterjedésével máris hatalmas lépéselőnyből indulhat a közösségi portál egyéb szolgáltatásainak értékesítése.
Napelemmel működő repülők építésével már 1980 óta kísérleteznek a mérnökök, az egyik legismertebb ilyen próbálkozás az AeroVironment által készített, elképesztő, 75 méteres szárnyfesztávolságú Helios volt. Ezt követte néhány évvel később a Global Observer, de miután mindkét prototípus tesztelése zuhanással ért véget, a Pentagon leállította a további repüléseket. Az USA Védelmi Minisztériumának is voltak hasonló programjai, a Boeing Vulture-ja például már 336 órát tudott a levegőben tölteni, amellyel új rekordot állított fel a pilóta nélküli gépek között.
A Solara 50 tavaly augusztusban, az AUVSI (Pilóta Nélküli Légijármű Rendszerek Nemzetközi Szövetsége) konferenciáján került először bemutatásra, a gép letisztult design-jához párosuló rendkívüli képességei pedig hamar kivívták a szakma elismerését. Az 50 méteres fesztávolságú gép szárnyain és vezérsíkján 3000 napelem cella helyezkedik el, ezek napközben összesen 7 kilowattnyi teljesítményt képesek termelni, a fel nem használt energia tárolásáról pedig lítiumion-akkumlátorok gondoskodnak. Az első változat még „csak” 30 kilogramm hasznos terhet tudott felemelni, de a Solara 60 már ennek közel négyszeresét (113 kg) képes magával vinni. A gépet katapult segítségével, éjszaka indítják útjára, napfelkeltével már elegendő energiát termel a 20 kilométeres magasság eléréséhez, ahonnan kb. 18 mérföld átmérőjű terület tud lefedni.
A Facebook később a kommunikációs csatornák kibővítése mellett számtalan más, hasznos tevékenységbe is bevonhatja majd drónjait, a meteroloógiai vizsgálatoktól a katasztrófavédelmen át a földfelszín képfeldolgozásáig. Ráadásul a Solar gépek könnyedén kijátszhatják a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) pilóta nélküli légijárművekre eső szigorú korlátozásait, hiszen azok maximum 18 kilométeres magasságig érvényesek. Az egyetlen megoldandó probléma a fel- és leszállás engedélyeztetése, de mivel számtalan olyan ország van már, ahol a jogszabályok kevésbé szigorúak, így minden bizonnyal könnyen találnak majd alternatív légibázist az USA-n kívül.